Tények

Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Third Birthday tickers

kinyirtam.blogspot.com

Kinyírtam...

Képek

Ha kevesled a képeket a blogon, akkor küldj egy levelet a szerzőnek, vagy üzenj ide a blogra. Felveszünk egy listára, és rendszeresen (1-2 hetente) küldünk majd képet. (Csak olyanoknak, akit ismerünk.)

Friss topikok

  • zsuzsibuvar: Itt (UK) is van olyan iskola (igaz, draga fizetos magan) ahol az osszes felsos (9-13 ev) ipadot ka... (2013.01.23. 13:31) Sokkterápia
  • freddy_m: Annyira hiányoznak ezek az írásaid. (2012.08.20. 20:39) Szökevény
  • geegee: üdv. bocs, egy nem pont idevágó kérdés: Svájcban, ha nem megyek autópályára kocsival, hanem csak s... (2012.08.01. 19:37) Beköltözve
  • Krisz_: Én anno a lakás újracsempézéséhez hordtam fel a cuccokat a másodikra. Anno olyan ezer kilós nagysá... (2012.05.22. 23:47) A nagy fa
  • DKriszta: @OzsvathSzilvi: Nyáron csak tedd az ablakpárkányra. Mi a teraszon lógattuk fel - van ott egy kampó... (2012.03.07. 11:47) Túró

Forradalom

2007.09.30. 21:48 DKriszta

Hát nem egy olyan nagy márciusi, de nem is olyan elhúzódó mint a bolsevik, csak amolyan szerény, Dornbach -féle, mégis eget rengető. Párhuzamosan folytak a cselekmények, amik aztán kumulálódva, a lakásunkban robbantak nagyot. Tehát a történelmi hitelesség és a későbbi történelemkönyvek írói miatti pontosság okán kezdjük a szombat reggellel. Egészen pontosan 11:05. Lola felébredt. Hát Istenem, ha egyszer olyan kimerítő nap volt mögötte... Ez alatt Adliswil egy távoli pontján Noémi és Apa bedobta a követ a történelem tengerébe. Vettek egy bicikli utánfutót a nagylánynak. Pontosítok, mert látom, hogy Anyukám felhúzta a szemöldökét és keresi a szemüveg törlőjét. Egy szerkezet, mely egy darab gyermekbicikli méretű kerékkel rendelkezik, valamint bicikli vázzal, de nincs első kereke. Van viszont egy hosszú cső, amivel az egészet a felnőtt bringához lehet rögzíteni. A kormány csak kapaszkodásra szolgál ( ez nem igaz a politikusokra), a rúd merev vontatást biztosít, illetve mivel van pedál, meg minden, a kicsike, bocsánat... nagyocska segíthet a tekerésben. Tehát egy tandem, szétszedhető vázzal. Na, érted? Hullámzott a történelem tengere, és erre ébredt meg a Lola. Hazajöttek, megnéztük, örültünk, szuper! Aztán elő a szerszámokat. Nem, nem a bringa szorult javításra, hanem hosszú egyeztetés, tárgyalássorozat és alkudozás után végre elkészült A TERV. Lola ágyának átalakítása. Nem vagyunk mi fából felkiáltással, és asztalos rokonok hátszelén nevelkedve, nekiálltunk a MŰVELETnek. Adliswil beleremegett. Egész nap fúrtunk, faragtunk és mindent, de MINDENT újrahasznosítottunk. Okulásotokra, íme a recept: hozzávalók: 1 db készen kapható, rácsos, pelenkázós kiságy. Kalapács, fúró és fúrófejek, reszelő, csiszolópapír, 2 db fa seprűnyél, 2 db 1m magas fenyőléc, szög, csavar, jó munkás ember.
Elkészítés. Az konyhakész ágyat darabjaira szétszedjük, lábvégét átcseréljük a pelenkázó hátlapjára. A megfelelő helyen lyukakat fúrunk. A pelenkázóról leszereljük a polcokat, majd azokat a fal felőli oldalra, leesésgátlónak felszereljük. Az ágy alá, előre leszabott bútorlapokat szerelünk, csapolással és merevítő becsavarozásával. Pihenünk,megiszunk egy sört. Kinyitjuk az ablakot, mert büdi van. Az ágy, immár 1m magas. A szoba felőli oldalra műanyag (átmeneti megoldás) leesésgátlót szerelünk, melyet a fekvőrácshoz erősítünk. Létrát készítünk. Ehhez 33 cm-es darabokra vágjuk a két seprűnyelet ( a seprűnyél előnye, hogy szépen le van csiszolva, már nem kell vele szöszölni). A fenyőlécek felső végét designesre vágjuk. Mivel elsőre a rossz oldalon végezzük el a műveletet, káromkodás sorozat közben, megcsináljuk jól, majd földhöz vágjuk a fűrészt, hangos rohadj meg! felkiáltás közepette. Majd nagy levegő... és elő a csiszolólap. Mivel mindkét oldalán levágtuk a lécet, jó félórán át csiszolgatjuk, gömbölyítgetjük sarkait. Eközben, egyre erősebb izzadságszag terjeng. Még jobban kinyitjuk az ablakot. Büdös egy meló ez....A lécre csavarozzuk a levágott seprűnyél darabokat és... voila, se magnific... kész a létra.  Erőst hozzárögzítjük az ágyhoz, és innentől azon küzdünk, hogy Lola még ne másszon fel. Beismerjük a vereséget. Felmászik. Ledobálja a szerszámokat, mert nem fér el tőlük. Visszarakunk mindent és kitoloncoljuk a betolakodót. Most már húzzunk bele, mert sose leszünk kész alapon, összerakjuk a lapulevelet, mint designelemet, és az ágy fejvégénél rögzítjük. Visszarakjuk a matracot és az állatkákat, betoljuk alá az immár csak fiókokkal rendelkező pelenkázót ÉÉÉÉSSS ... KÉSZ! Mindkét gyerek fent trónol és nem jön le.
Aztán elindulunk, Némi Danáéknál fog aludni este. Visszük a pizsijét, fogkeféjét, gagáját. Nem bánatoskodik, amikor otthagyjuk, még köszönni se nagyon akar. Vert seregként hazajövünk. A forradalom bevégeztetett. Van már új járgány, klafa ágy és egy nagylány, aki már nem alszik itthon.... kimerülten dőlünk ágyba. Megtettük amit lehetett. A hadvezér rendesen horkolt, én, mint hű sereg pedig vártam, hogy Loli mikor vágja be, valamelyik testrészét a falba. Nem tette, ügyes nagylány. Hát ez a mi kis forradalmunk. 180 fok egy nap alatt.
Lola nagyon boldog az új ágyán, mert gyönyörű és mert bújócskát is lehet alatta játszani. Ez az Apa egy zseni!!!

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://dornbach.blog.hu/api/trackback/id/tr12181860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

margómama versei 2007.10.01. 17:29:09

Nagyon szeretem olvasni a teleregényeteket.Jo lenne ha az enyémeknek is lenne.Nagyon jol szórakozom rajta.De amig nincs !addig olvassátok az enyémet.puszi Margómama

bicus 2007.10.01. 19:42:23

Képregény formájában láttam az elmondottakat, harsány kacagás közepette. Az előadás müvészi!
Egy fényképet azért szívesen vettem volna, amint Lolka büszkén trónol az emeletes ágyán.

DKriszta 2007.10.01. 20:11:14

Elkövettük azt a hibát, hogy nem készítettünk "előtte és utána" képet. Hát ez van. Majd legközelebb!